A Budapest-Balaton kerékpárút gondolata nem újkeletű. 2012-től folyamatosan készültek tanulmánytervek az országos projekt megvalósítására. Többéves huzavona után 2017-ben került először hivatalosan asztalra a BuBa kerékpárút megvalósítása, és akkor már konkrét, 2019 nyári átadásról szóltak a hírek.
Jóllehet a tervezett átadásra a mintegy 108 km-es kerékpárútból még egy méter kerékpárút sem készült el – sőt 2019. decemberéig még a közbeszerzések sem zárultak le teljeskörűen -, a kerékpárút kivitelezése ezt követően gőzerőre kapcsolt, és mai állás szerint 2022. őszi átadással számolnak a kivitelezők.
Célkitűzések a BuBa kerékpárúttal kapcsolatban
A tervezők a projektben szerettek volna minél több elképzelést, adottságot, körülményt figyelembe venni, például:
- a kerékpárút hossza optimális és kerülőtől mentes legyen,
- turisztikai és hivatásforgalmi célnak is feleljen meg egyben,
- település adottságait leginkább figyelembe vegye,
- az útvonal látványelemekben és turisztikai attrakciókban gazdag legyen,
- minimális szintkülönbségekkel kelljen megbirkóznia a tekerőknek,
- társadalmilag és gazdaságilag is hasznos legyen a településeknek,
- biztonságosan fenntartható legyen a gyalogos-kerékpáros-gépjárműforgalom,
- környezetvédelmi szempontok minél inkább érvényesüljenek a kivitelezésnél.
Természetesen, ahogy az lenni szokott, minél több elvárást szeretnénk egy projektben érvényesíteni, annál biztosabb, hogy ezt csak valamelyik másik fontos szempont rovására lehet megtenni.
Ebben már a tanulmánytervek kiértékelése kapcsán is prioritást kellett felállítani. Így lehet az, hogy bár létezett terv egy olcsóbb, időben és távban is rövidebb, szintemelkedésekben kisebb, jobban családbarát útvonal (Tárnok-Martonvásár-Baracska vonalában) a jelenleg elfogadott és kivitelezés alatt álló BuBa nyomvonal mellett, mégis a turisztikai és más egyéb szempontok élveztek elsődlegességet a döntéshozatalban. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez egy kőbe vésett nyomvonalterv: az eredeti tervekhez képest folyamatában több, nyomvonalat, kivitelezést érintő módosítás történt már eddig is.
Nem csak nálunk merültek föl kérdések
Mint ahogyan Biatorbágyon sem sikerült elsőre az optimális megoldást megtalálni, úgy más településen sem aratott feltétlenül osztatlan sikert az eredeti nyomvonal-elképzelés. Pákozdon például sikerrel „száműzték” a BuBa bringásokat a település főútvonaláról délebbre, az M7-es autópálya mellé.
Emellett a BuBa kerékpárút szerves részének számító Balatoni Bringakörút kapcsán sem zavarmentes a kivitelezés: Zánkán és Balatonszepezden is kikeltek a helyi lakosok a tervezett nyomvonal ellen, amire a több nyomvonal-változat ellenére sincs még megnyugtató megoldás. Ugyanígy Balatonalmádiban is több szakértői véleményt, lakossági egyeztetést követően véglegesedett a kerékpárút nyomvonala.
Bármennyire is úgy tűnhet, hogy ez a helyi népszavazási kezdeményezés és civil tiltakozás biatorbágyi sajátosság, egyáltalán nem az! Egy ilyen nagyívű projekt a természetéből adódóan nem lehet zökkenőmentes. A cél azonban minden körülményt figyelembe véve a lehető legoptimálisabb megoldás megtalálása.
Ennek egyik mérföldköve az „Egyetért-e ön azzal, hogy a Budapest-Balaton-kerékpárút Biatorbágy belterületi szakasza ne a Szabadság út – Nagy utca nyomvonalon kerüljön kiépítésre?” kérdésben, 2022. június 26-ra kitűzött biatorbágyi helyi népszavazás, melyre tisztelettel kérjük, menjen el, szavazzon és nyilvánítsa ki véleményét!
IGEN, a népszavazással őrizzük meg az élhető Biatorbágyot!
Radnai Péter
Szövetség Biatorbágyért Egyesület