A jogszabály szerint egy népszavazásnak akkor van kötelező ereje, ha érvényes és eredményes is, vagyis a választópolgárok több mint fele szavaz, és a szavazatok több mint 50%-a azonos. A népszavazás a demokrácia diadala, mert a népakarat ezúttal nem képviselők útján, hanem közvetlenül jut kifejezésre. Azonban, ha a népszavazás kiírója (a helyi hatalom) abban érdekelt, hogy az ő választása maradjon érvényben, akkor egyoldalú, félrevezető tájékoztatással, az ellenvélemény kiszorításával, lehetetlen szavazási időpont kijelölésével – esetünkben a nyári vakáció és szabadságolások ideje – befolyásolni tudja az említett két feltételt.
BuBa kerékpárút – A kezdetek
A Budapest-Balaton kerékpárúttal (BuBa) kapcsolatos népszavazás fontosságának megértéséhez nélkülözhetetlen, hogy egy kicsit visszatekintsünk a múltba. A Buba kerékpárút helyi történetének kezdete 2013-ra tehető. A kerékpárút előtanulmány-tervével megbízott FŐMTERV a biatorbágyi Polgármesteri Hivatalban felkérte az érintett települések polgármestereit, képviselőit, hogy a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által megrendelt tanulmányterv elkészítéséhez segítséget nyújtsanak. A jegyzőkönyv szerint tervezői szándék volt, hogy az önkormányzatok még a nyomvonalváltozatok kiválasztása előtt meghallgassák és összegyűjtsék minden érintett véleményét, hogy a felhasználók számára legmegfelelőbb nyomvonal alakuljon ki. Ennek ellenére Biatorbágyon öt éven át, 2018-ig lakossági fórum nem volt. Az évenként kötelező közmeghallgatások egyikén kapott összesen kettő, mellékes mondatot a BuBa kerékpárút:
“…parkolók fognak épülni, de nem azért, mert ott több vállalkozás van, hanem a jelenlegi tervek szerint a másik oldalon fog haladni a Budapest-Balaton kerékpárút és nem szeretnének olyan fejlesztést végezni, amely utólag majd valami miatt útban van vagy elbontásra kerül. Ez természetesen egyeztetve van a kerékpárút kivitelezőjével a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőjével.” – Tarjáni István (közmeghallgatás jegyzőkönyv)
Ennyire volt fontos a lakosság tájékoztatása és véleménye egy, az itt élők életminőségét évtizedekre meghatározó beruházás tárgyában.
Mi történt a Hivatalban?
A FŐMTERV által a nyomvonal kiválasztására szánt határidőn túl két hónappal megkésve került a téma a Településfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottság elé egy tanulmányterv elfogadása ürügyén. A véleményezendő anyagot a helyszínen osztották ki, annak előzetes, és alapos áttekintésétől, átgondolásától megfosztva a tagokat. a „Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság” mégis „határozatot hozott (8/2014. évi Határozat) a kerékpárút építésével kapcsolatban, melyben javaslatot tettek egy, a Tanulmánytervtől eltérő útvonal kialakítására.” –Tarjáni István előterjesztése, 2015. 04. 30.
A tárgyban ezt követően sem bizottsági, sem testületi ülés nem történt. 2018-ig hatvanöt képviselő-testületi ülésből összesen kettőn esett szó névleg a BuBa-ról. 2015. 04. 30-án a képviselők számos ellenérvvel, javaslattal éltek a főúti nyomvonal tárgyában. Kérték, hogy a témát már a szükséges ismeretek birtokában, a későbbiekben vegyék napirendre, és történjék meg a nyomvonal forgalomtechnikai vizsgálata. Mindhiába.
2015. 04. 30-án és 2017.08. 10-én is a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásait sokadjára súlyosan megsértve, megkésve, pótanyagként, az áttekintés és felelős értelmezés lehetősége nélkül, kész tervek jóváhagyására volt csupán lehetősége a testület félreinformált tagjainak. Kifejezetten magának a nyomvonalnak a kiválasztása 2018-ig egyetlen képviselő-testületi ülés napirendjében sem szerepelt.
Az első szembesítés
Az első lakossági fórumra 2018-ban került sor. Az eseményt tizenöt helyett két nappal a fórum előtt hirdették meg. Azon mindössze a BuBa kerékpárút kész kiviteli terveinek megtekintését szánták a megjelenteknek, ugyanis többször elhangzott, hogy a nyomvonalon nem lehet már változtatni. A megjelent közel hetven fő felzaklatva fogalmazta meg aggályait a látottakkal kapcsolatban. A tervezéssel megbízott Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szakembere a lakosság érveit, valamint a Füzes-patak menti nyomvonal-javaslatát hallva felajánlotta a testület számára a nyomvonal-módosítás lehetőségét. Mindhiába.
Népszavazással a jó megoldásért
A fórum után civilek a Buba bánat című filmmel és demonstrációkkal tiltakoztak a nyomvonal ellen. 2020. augusztus 1-jétől mindössze három hónap leforgása alatt több mint 2500 biatorbágyi aláírásával csatlakozott a mozgalommá vált Nem ide BUBA petíciójához. Ezt sem az önkormányzat, sem a tervező nem vette figyelembe, ezért a Szövetség Biatorbágyért Egyesület (SZBE) önkormányzati képviselői népszavazást kezdeményeztek. A Nem ide BUBA elöljárói a helyi Önkormányzattal, a Magyar Közúttal, az Információs és Technológiai Minisztériummal, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-vel számos egyeztetésen vettek részt. 9 év késedelem után végre elkészült az itt élők és a kerékpárosok számára is egy sokkal kedvezőbb terv.
Az SZBE képviselői többször jelezték a hivatalban, hogy megegyezés esetén elállnak a népszavazástól. Mindhiába. A polgármester most egy mások által kezdeményezett népszavazást szorgalmaz, és az alacsony részvételre törekszik. A polgármester propaganda játéka a városnak 7+12 millió forintjába kerül!
Érdemi eszmecsere a BuBa kerékpárút nyomvonaláról sem közmeghallgatáson, sem bizottsági, vagy testületi ülésen nem történt soha, pedig számos lehetőség kínálkozott rá. Az egyetlen és utolsó esélyünk, ha elegen elmegyünk szavazni, és IGENT-t mondunk.
IGEN, a népszavazással őrizzük meg az élhető Biatorbágyot!
Hompoth Csilla
Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület
elnök